A Szépművészeti Múzeum az MTA–ELTE Lendület Újasszír és Újbabiloni Pecséthengerek és Istenvilág Kutatócsoporttal közösen időszakos kiállítást szervez. A 2024. október és 2025. február között megrendezésre kerülő tárlat címe Mezopotámia. Istenek és démonok királysága. A kiállítás előkészítése, valamint a szakmai háttérmunkák 2022 áprilisa óta folyamatban vannak. A kiállítandó tárgyakkal kapcsolatban már lezajlott az egyeztetés a témában világszínvonalú mezopotámiai gyűjteményekkel rendelkező múzeumokkal. Legfőbb célkitűzésünk az ókori mezopotámiai örökség, a civilizáció bölcsőjét jelentő kultúra bemutatása, amely a Bibliának és közvetve az európai kultúránknak is gyökerét képezi, gondoljunk csak az írás eredetére, a mezopotámiai mitológiából származó özönvíz történetére, a legendás Nimród és Ninosz alakjára vagy a Bábel tornya toposzra.

 

A Szépművészeti Múzeum az utóbbi években, Dr. Baán László főigazgatósága alatt nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő időszaki kiállítások sorozatát mutatta be, mint például az utóbbi három esztendőben megrendezett Bosch, Cezanne, El Greco vagy Renoir tárlat. A festészeti témájú kiállításoknál ritkábban kerülhet sor az ókori világ valamely kultúrájának prezentálására, mint amilyen a nagy népszerűséget szerzett II. Amenhotep és kora című tárlat volt 2021-ben. Ennek méltó párja lehet az ókori világ másik kiemelkedő pólusának, Mezopotámiának a bemutatása. Ellentétben más ókori kultúrák emlékeinek akár helyben történő, könnyen és biztonságosan elérhető megszemlélésével – gondoljunk csak Athénra, Rómára vagy Egyiptomra – a látogatók a mezopotámiai emlékeket nem tekinthetik meg a helyszínen, gyakorlatilag csakis múzeumi gyűjtemények közvetítésével ismerhetik meg azokat. A legfontosabb ilyen múzeumok főként a legjelentősebb európai fővárosokban találhatók (Berlin, London és Párizs), ugyanakkor kisebb gyűjtemények is őriznek jelentős emlékeket. E hazai kiállítás egy helyen mutat be olyan, döntően újasszír és újbabilóni alkotásokat, amelyek együtt még sosem szerepeltek, hiszen a választott témánknak eddig még nem szenteltek tematikus kiállítást, s így az méltán lehet egyenrangú a nagy nemzetközi gyűjtemények tárlataival.

 

A hasonló volumenű múzeumi események rendkívül sokat jelentenek a kulturális rendezvények iránt érdeklődő hazai látogatóink és a múzeumi világra fókuszáló turizmus szemszögéből is. A látogatók vonzásán túl az is fontos szempont, hogy Budapest kulturális értelemben az európai fővárosok palettáján maradjon, továbbá a magyar tudományos élet és a hazai kutatók kapcsolatai is erősödjenek. Kiállításunk kiemelt erőssége, hogy hét prominens európai gyűjteményből összesen több mint 150 kölcsönzött tárgyon keresztül nyújtunk betekintést e letűnt kultúra világába. Több olyan műtárgy kerül bemutatásra, amelyek az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotásainak számítanak, művészeti albumok főszereplői vagy korábban még sosem adták kölcsönbe azokat. Reményeink szerint a tárlat nemcsak az ókori Elő-Ázsiával foglalkozó szakemberek, hanem a művészet, irodalom és vallás iránt érdeklődők számára is elsődleges fontosságú lehet. A résztvevő gyűjtemények a következők:

 

– Bibliothèque nationale de France (Párizs)

– Kunsthistorisches Museum (Bécs)

– Musée du Louvre (Párizs)

– Nationalmuseet i København (Koppenhága)

– Ny Carlsberg Glyptotek (Koppenhága)

– Staatlichen Kunstsammlungen Dresden (Drezda)

– Vorderasiatisches Museum (Berlin)

 

A Szépművészeti Múzeum Dór Csarnokában megrendezendő tárlat az első olyan, hazánkban megrendezésre kerülő kiállítás, amely az ókori Mezopotámiát kívánja bemutatni. Fontos azonban kiemelni, hogy Európa-szerte és Észak-Amerikában is csak ritkán sikerül ilyen volumenű kiállítást létrehozni az ókori tárgyak töredékes állapota, illetőleg a nagyméretű tárgyak szállításának nehézségei miatt. A régióban utoljára Bécsben, a Kunsthistorisches Museum gyűjteményében került megrendezésre hasonló, az ókori Elő-Ázsiára fókuszáló időszaki kiállítás több mint húsz évvel ezelőtt, azóta pedig 2008-ban Berlin, London és Párizs közösen rendezett Babilón kiállítást, később pedig Leiden és London Ninivével, illetve Assur-bán-apli uralkodásával foglalkozó tárlatot mutatott be.

 

A kiállítás az i.e. I. évezred első felének mezopotámiai világát, az első birodalmak időszakát, vagyis az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korának kultúráját, művészetét, történelmét és vallását eleveníti meg. A kiállítás magját alkotó tárgyak a XIX. században és a XX. század elején zajló mezopotámiai ásatások során feltárt Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából származnak. Lehetőségünk nyílik arra, hogy kiállítsuk az asszír palotákból származó, a széles közönség számára esztétikailag is kiemelten hívogató domborműveket, valamint a Babilónban feltárt ragyogó lazúrkék színű Istár-kaput díszítő kígyósárkányt és a felvonulási utat díszítő oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszeket. Emellett a démonvilág alakjait megjelenítő bronz, kő és terrakotta kisszobrok, illetve amulettek, valamint asszír és babilóni királyokat ábrázoló alkotások bűvölik el a látogatókat. A tárgyi és képi források mellett bemutatjuk az akkád nyelvű ékírásos forrásokat, többek között a babilóni teremtéseposz egy tábláját és az asszír és babilóni királyok történeti szövegeit. Mindezen tárgyak és szövegek a kiállításrendezés modern eszközeinek alkalmazásával egybekötve megelevenítené a Bibliából és az ókori történetírók munkáiból is sokak által ismert, legendás mezopotámiai királyokat, az isten- és démonvilág alakjait, valamint az asszír palotákat és Babilón templomait. Ehhez kapcsolódóan elsőként tárjuk a látogatók elé Bábel tornyának témáját a hazánkban őrzött flamand festményeken és a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül, azaz az ókori műtárgyak mellett a festészet is megjelenik a tárlaton, tovább szélesítve a kiállítás horizontját.