A pecséthengerekkel foglalkozó kutatások során az alábbi, eddig csak részleteiben kidolgozott kérdésekre szeretnénk válaszokat kapni:
Leletek lokalizációja: Kiemelt kérdés, hogy a régészeti ásatások során előkerült pecséthengerek alapján megismert anyag milyen elterjedést mutat Elő-Ázsia térségében, illetve, hogy az egyes területeken hogyan változik azok megoszlása. Ennek megfelelően elsődlegesen a lelőhelyek és térségek esetében megfigyelhető leletszámokat, valamint a birodalmak terjeszkedését figyelembe véve próbáljuk az adatokat osztályozni és térképre vetíteni a tárgyak előfordulását. Ezen kérdések megválaszolásához hangsúlyt fektetünk a tárgyak nyersanyagára, továbbá az ábrázolásaik elkészítése során alkalmazott technológiák összehasonlítására. Emellett a pecsétábrázolások stilisztikai jellegzetességeire, preferált témáira, illetve a rajtuk szereplő figurák és motívumok azonosítására fókuszálunk.
Funkció meghatározása: Választ keresünk arra, hogy a régészeti ásatások során azonosított leletkontextus a pecséthengerek milyen használati szerepére világít rá. Szeretnénk összegyűjteni a tárgyak funkcióira utaló információkat, hogy azokat egybevessük a pecséthengerek lenyomatait hordozó agyagtáblák és bullák alapján azonosítható szerepükkel, valamint a korabeli írott forrásokban szereplő, használatukat említő szöveghelyekkel. Ebből a szempontból a palotákból, templomokból vagy magánszférából ismert, továbbá a temetkezési kontextusból előkerült anyagot külön-külön vizsgáljuk. A pecséthengerek egy részét isteneknek adományozták a rájuk vésett votív felirat szerint, más példák isteneknek címzett imát vagy kérést tartalmaznak. A tárgyakat amulettként vagy ékszerként is viselhették a tulajdonosaik.
Feliratok vizsgálata: A pecséthengereken szereplő feliratok összegyűjtésével, illetve elemzésével célunk az újasszír és újbabilóni kori szövegkorpuszokat bemutató adatbázisok új információkkal való bővítése. A teljes névanyag összegyűjtésén túlmenően, a tartalmuk szerinti osztályozás lényegét a pecséthengerek tulajdonosainak névvizsgálata, a feliratra vésett rangjuk és méltóságuk meghatározása jelenti. Ugyancsak fontos a személyek írott forrásokban történő azonosítása, mely a tárgyak keltezését is lehetővé teheti. Emellett figyelembe vesszük az ábrázolt témákat és egyedi motívumokat, amelyek a tulajdonosra vagy annak rangjára utalhatnak.
Ikonográfiai analízis: A pecsétábrázolások képi elemzésének lényeges elemét olyan aspektusok határozzák meg, mint az ábrázolások jelenetek szerinti osztályozása, az azonos témák esetében pedig azok stílusának, készítési technológiájának, valamint a pecséthengerek nyersanyagának összehasonlítása. Ezen vizsgálatok elsődlegesen a korpusz egészének tematikai és stilisztikai osztályozását teszik lehetővé, ezen felül pedig az egyes csoportok keltezéséről és a regionális különbségekről szolgálnak további információval.
Tulajdonos személye: A pecsétfeliratok elemzése mellett az ábrázolt alakok is e tárgyak tulajdonosaira utalnak. Az alakokat nemük, foglalkozásuk, társadalmi helyzetük szerint csoportosíthatjuk. Az egyedi témák, jellegzetes térkitöltő motívumok vagy szokatlan részletek a pecséthengerek viselőiről nyújtanak további információkat, amelyek a királyi ház tagjai, a kormányzó elit, a papok és az eunuchok vagy speciális foglalkozások és rangok vizsgálatához szolgálhatna eddig nem ismert adatokkal. Az újasszír és újbabilóni korra vonatkozó ún. gender-kutatásokban a pecséteken megjelenő nőalakok összegyűjtése, illetve az ábrázolásaik kontextusának vizsgálata számos újdonsággal szolgálhat.
Istenvilág megjelenítése: Célunk az istenek emberi alakjainak, attribútumainak, valamint szimbólumainak összegyűjtése, osztályozása, továbbá az istenek, illetve a pecséthengereken ábrázolt alakjaik közötti kapcsolat, a képmások, az ábrázolási jellegzetességek és a szimbolikus elemek szerepének azonosítása a regionális különbségekre s a több mint fél évezred alatt bekövetkezett változásokra fókuszálva.
Stílus és műhely – az asszír és babilóni jellegzetességek összehasonlítása: A korábbi ikonográfiai kutatások az újasszír és újbabilóni kori pecsétek ábrázolásait csak korlátozott mértékben vonták be a történeti és vallástörténeti kutatásokba, miközben felállítható egy rendszer, amely konkrét időszakokra keltezhető csoportok rekonstruálását teszi lehetővé. Ezen csoportok pedig a stilisztikai, valamint tematikai analízissel meghatározott csoportok mellett a tipológia gerincét alkothatják. Elsődlegesen a legmagasabb színvonalú ábrázolást hordozó pecséthengerek esetében vizsgáljuk az alkalmazott technológiákat, stilisztikai jellegzetességeket, ábrázolt témákat, valamint stílusjegyeket. Olyan csoportokat próbálunk meghatározni, amelyek egy-egy műhelyhez, és ezen belül, sorozatokhoz köthetők.
Döntően a múzeumi kutatómunkák során elvégzett elemzéseknek köszönhetően – amelyek lehetővé tették a tárgyak közvetlen tanulmányozását – sikerült olyan jellegzetességeket megfigyelni, melyek értelmezésével új megvilágításba helyezhetők a különböző térségekhez köthető, eltérő társadalmi státuszú vagy foglalkozású csoportok tagjai által használt pecséthengerek. A készítési technológia és az ábrázolások szempontjából legmagasabb színvonalú tárgyak vonatkozásában az elit által használt pecséthengerek több csoportja különíthető el, s ezeknél rámutathatunk azok történeti kutatásokban való fontosságára. Egyes asszír csoportok esetében nemcsak a babilóni művészet hatása, illetve az ikonográfiai elemek kölcsönzése figyelhető meg, hanem a babilóni kézművességre és ikonográfiára jellemző szerszámnyomok, valamint stilisztikai jellegzetességek, amelyek a babilóni „mintakönyvek” használatát, továbbá babilóni mesteremberek jelenlétét feltételezik az asszír közegben. Ők már az asszírok megrendelésére gyártottak. Egy másik csoport azt mutatja, hogy a már az Asszír Birodalom által elfoglalt nyugati területeken készített műhelyekben miként jelennek meg az asszír mintát követő ábrázolások, amelyek egyúttal a helyi, észak-szíriai sajátosságokat is jelzik s egy sajátos ikonográfiájú produkciót hoznak létre, minden valószínűség szerint a helyi megrendelők igényeinek megfelelően. A rekonstruált csoportok sora folytatható.
Ikonográfiai összehasonlítás: A korábbi múzeumi kutatómunka során készített pecsétlenyomatok, illetve illusztrációk felhasználásával az egyes ábrázolt alakokat szeretnénk egybevetni a korabeli szobrászati alkotások és terrakották azonos típusú alakjaival. A stilisztikai és tematikai elemzések eredményeinek applikálása révén, a gliptikából megismerhető újdonságok felhasználásával lehetőség nyílik az újasszír, valamint az újbabilóni művészetre vonatkozó, elsődlegesen a nagyszobrászat és kisplasztika alkotásaira épülő ismeretek kiegészítésére, mely a kutatások számára komplexebb képet nyújthat a korszak képi világáról.